Tulajdonképpen magától értetődőnek kellene lennie,
hogy mindenki igyekezzen megszerezni ezeket az ismereteket, aki kapcsolatban
áll lovakkal vagy lovakat tart. De többnyire még a nagy lovardákban - amelyek
pedig "iparszerűen" űzik a lótartást és kiképzést - sincs senki, aki
szükség esetén helyesen el tudna látni egy lovat. A megfelelő képzettség
mellett legtöbbször az anyagi feltételek is hiányoznak a hatékony
elsősegélyhez. Gondoltak már arra, hogy vajon ki felel tulajdonképpen azért, ha
egy drága sportló elpusztul, mert egy súlyos sérülés után nem volt megfelelő
kötszer az istállóban, hogy csillapítani tudják a vérzést?
Értelmes azonnali segítség
Milyennek kell lennie az elsősegély-felszerelésnek? Szándékosan nem használom
az "istállópatika" szót. Elsősegélyt gyógyszerek nélkül is lehet
adni. Bármilyen gyógyszer - amelyek garmadával hevernek az istállóban - hibás
alkalmazása meghiúsíthatja az optimális végleges ellátást. A hibás
elsősegélynyújtás jellemző példája a "kék spray" reflexszerű
használata mély sebeknél. Egy meggondolatlanul befújt sebet például többé már
nem lehet összevarrni.
Sajnos számolni kell azzal is, hogy a sérülés esetleg olya fokú, hogy végül a
ló kényszervágását eredményezi, és nem mindenki engedheti meg magának, hogy
állatszeretetétől hajtva lemondjon egy négy-ötmázsás állat vágóáráról, ráadásul
az elaltatott és nem vágóhídra küldött ló tetemének elhelyezése sem éppen egyszerű
dolog. A lovak az európai jogszabályok szerint alapvetően olyan állatoknak
számítanak, amelyek élelmezési célokat szolgálnak. A gyógyszerek használata
viszont lehetetlenné teheti a ló levágását, mert az antibiotikumok és más
vényköteles gyógyszerek használatánál is be kell tartani az
élelmezésegészségügyi várakozási időt.
A gyógyszerek alkalmazása ráadásul már kezelés, nem pedig elsősegély! És igaz,
hogy tulajdonképpen semmilyen rendelet nem tiltja, hogy akárki kezelhesse bárki
lovát, a kezelési hibákért a "terapeuta" jogilag is felelős. Ő felel
azokért a károkért, amelyeket a kezelés hibái okoznak.
A felszerelés
Mindig legalább két lóláb ellátására elegendő kötszernek kell rendelkezésre
állnia. Nagyobb lóállomány esetén természetesen tanácsos nagyobb készletet
raktározni. A szívverés mérése néhány esetben, mint a kólika, keringési zavarok,
de erős fájdalmak esetén is, mint például egy savós patairha-gyulladás, fontos
információkat szolgáltat a betegség súlyosságáról. Egy lótartónak képesnek kell
lennie megállapítania lova szívverését. Ez mindenféle eszköz nélkül is
lehetséges a pulzus mérésével a pofacsontnál vagy a farok tövénél. De
nyugtalanabb lónál ez sokszor még a gyakorlottabbaknak sem sikerül. Egy
sztetoszkóppal nagyon egyszerűen és biztosan meg lehet mérni a szívfrekvenciát.
Egy digitális hőmérőnek minden istállóban ott a helye. Gyakran már a
testhőmérséklet végbélben történő megmérésével tisztázni lehet, miért nem eszik
a ló, vagy miért olyan lusta a kilovagláson. A helyes eredményhez jutáshoz a
hőmérőt a digitális kijelzőig be kell vezetni a végbélbe. De az eredmények
értékelésekor tartsuk szem előtt, hogy közvetlenül munka vagy szállítás után az
értékek magasabbak is lehetnek.
Bár a sérülések csak egy részét teszik ki a vészhelyzeteknek, ezek az azonnali
intézkedések leglátványosabb esetei. A sérüléseket sajnos majdnem mindig
rosszul látják el. A megfelelő elsősegélynyújtás feltétele, hogy a ló hagyja,
hogy segítsenek rajta. Senki sem kívánhatja meg, hogy egy segítő kockáztassa az
egészségét vagy akár az életét egy sérült lóért. A ló hiányos nevelése most
megbosszulhatja magát. Hogyan lehetne például egy balesetet szenvedett,
nyugtalan ló hátsó lábára nyomókötést felhelyezni, ha meg sem engedi fogni a
lábát? Ha a ló nem hagyja feltenni magát a lószállítóra, egy bélelzáródásos
kólika a halálos ítélete lehet.
Biztonság
Egy világos, tiszta és kellően tágas terület a ló körül - ez nyújtja a legjobb
munkafeltételeket. A szűk helyek, mint például egy kis méretű box, amelyben
nincs lehetőség kitérni a pánikba esett ló elől, halálos csapdává válhat a
segítők számára. Ha fennáll a veszélye, hogy a ló eleshet vagy elcsúszhat, a
puha vagy kipárnázott talaj jobb, mint a beton. Mindig csak annyi ember
dolgozzon a ló körül, amennyi a hatékony segítségnyújtáshoz valóban szükséges.
A szenzációra éhes szájtátók csak idegesítik a sérült lovat, és "jó
tanácsaikkal" a segítőket is zavarják. A sérült lovat úgy kell
felszerszámozni, hogy a fejénél biztonságosan lehessen rögzíteni.
A ló elülső lábain való munkánál egy megbízható segítőnek az ellátandó vagy a
beteg lábbal szemközti lábat mindig fel kell emelnie. A ló feltartott végtagokkal
nem tud kitérni. Egy segítő sem állhat a ló lábainak közvetlen hatósugarában.
Ha hátsó lábat kell ellátni, akkor vagy a beteg hátsó lábat, vagy az ugyanazon
oldali mellső lábat kell felemelni. Így megnehezítjük a hátsó lábbal való
célzott rúgást. Nagy segítség a lábak felemeléséhez a lábtartó hurok, amelyet
akár egy futószár egy darabjából is készíthetünk. Ezzel nagyobb biztonsággal
tartható meg a felemelt láb, mint ha egyszerűen kézben tartanánk azt.
A ló figyelmének rövid ideig tartó elterelésének egyszerű módja a nyak egy
bőrredőjének felhúzása. Ez a figyelemelterelés gyakran elég az egyszerűbb
elsősegély elvégzéséhez.
Nyugtalan lovaknál, különösen amikor a segítségnyújtás közben fájdalom léphet
fel, ajánlatos az állatot "megpipázni". Ez nem az ajkaknak okozott
fájdalommal hat, ahogy tévesen még mindig gyakran hiszik, hanem a test saját
morfiumszerű anyagainak, az endorfinoknak a kiválasztásával. Az ajkak nyomása
olyan erős endorfin-kiválasztást eredményez, hogy az elsősegélyhez többnyire elegendő
mennyiséget ér el. A modern elemzési módszerekkel igazolható a vér
endorfintükrének emelkedése a pipa használata után. A legjobb nyugalmi
helyzetet úgy érjük el, ha a pipa felhelyezése után várunk egy fél percet,
mielőtt elkezdjük ellátni a lovat. Egy megfelelő pipa akár 10-15 percig is fent
maradhat anélkül, hogy a felső ajak sérülne. Ennek ellenére csak akkor szabad
használni, ha az egyszerűbb kényszerítő eszközök nem bizonyulnak elegendőnek!
Sose használjunk azonban bálamadzagból készített pipát, mert az igen vékony és
erős műanyag zsinór heves fájdalmat okozhat a lónak. A legjobb az alumínium
kapcsos pipa. Ez gyorsan fel lehet tenni, ha pedig túl szorosra nyomják,
egyszerűen elhajlik. Angolul ezért "human twitch"-nek, humánus
orrféknek nevezik. Mindenképpen magyaráztassa el az állatorvossal a fék
használatát, és tanulja meg, hogyan kell helyesen bánni vele, mert az orrfék
szükség esetén döntő segítség lehet!
Ritkán előfordulhat, hogy a fék felhelyezésekor a ló pánikba esik, és ahelyett,
hogy megnyugodna, inkább a földhöz veri magát. Ez azonban csak kivételes
esetekben következik be.