Mi okozza?
A lovak galandférgességét háromféle galandféreg faj okozhatja Magyarországon. Tudományos nevük: Anoplocephala perfoliata, Anoplocephala magna és Anoplocephaloides mamillana. Mindegyikük a bélcsatornában, de különböző bélszakaszban él és ez befolyásolja a jelentőségüket is. Állategészségügyi szempontból az A. perfoliata a legjelentősebb, mert ez a faj legtöbbször a vékonybél, a vastagbél és a vakbél találkozásánál található. Olykor néhány, esetenként nagy mennyiségű féreg található egy-egy állatban. Széles ízekből álló, 3-7 cm hosszú, 1 cm széles, nagy testű laposféreg.
Hol kell számolni a parazita jelenlétével?
Korábban úgy véltük, hogy előfordulásuk ritka, de ma már – a tapasztalatok alapján - egyre nagyobb figyelmet fordítunk jelenlétüknek a felmérésére. A lovak galandférgei az ország bármelyik részén előfordulhatnak annak ellenére, hogy adataink hiányosak. Mivel a lovak galandférgei a többi galandféreghez hasonlóan közvetett fejlődésűek – tehát a fejlődésükben egy köztigazda kell, hogy szerepeljen – ezért minden olyan helyen számolni kell a jelenlétükkel, ahol egy apró, talajlakó atka megtalálható. Ez az atka gyakorlatilag az egész ország területén előfordul.
Milyen gyakran telepszik meg a lovakban?
Legfrissebb átfogó szerológiai vizsgálatok Magyarországon 90%-os fertőzöttséget mutattak ki. Ez azt jelenti, hogy minden vizsgált 10 lóból 9 fertőzött volt a parazitával. Korábbi, több területen végzett vizsgálat szerint is a lovak 14-81%-ából mutatták ki. A fertőződés lehetősége nem függ a lovak életkorától, fajtájától és ivarától. Lárvát hordozó atkás legelőn bármelyik ló megfertőződhet.
Hogyan fertőződnek meg a lovak?
Legelés közben a legelői fűvel vagy a felporzó talajjal együtt a lovak szájába kerülnek a köztigazda atkák, amelyek a testüregükben hordozzák a fertőzésre alkalmas lárvákat. A lárvák az emésztőnedvek hatására széteső atkákból kiszabadulva megkezdik a gazdaállatban a fejlődésüket, amely a bélcsatorna számukra megfelelő helyén való megtapadással kezdődik. A fertőző lárvát tartalmazó atka felvételét követő 6-12 hét alatt fejlődik ki a galandféreg és kezdi meg a peték ürítését.
Miből látható, hogy a lovunk megfertőződött a féreggel?
Az a régebbi megfigyelés, hogy a nagy szívófejjel rendelkező galandféreg a bél átfúródását okozza, tévesnek minősíthető. A fejlődésben történő visszamaradás, vérszegénység, hasmenés, emésztési zavarok, lesoványodás, a kondíció romlása már egy jele lehet a lovak galandférgességének. Az időnként visszatérő kólika, súlyos emésztőszervi megbetegedések, bélelzáródás, esetenként a bélbetüremkedés és bélszakadás lehet következménye a súlyos fertőződésnek.
Hogyan állapítható meg a fertőzöttség?
A fertőzöttség kimutatására többféle lehetőség van. A bélsárral kiürülő peték és féreg ízek a legbiztosabb bizonyítékai a fertőzöttségnek. Ennek kimutatására különféle laboratóriumi módszerekkel rendelkezünk. Mivel az ízek és a peték ürítése szakaszos, a vizsgálatokat ismételni kell. Ha az azonos legelőn tartott állatok közül egyben ki tudtuk mutatni a fertőzöttséget, akkor az együtt tartott összes lovat fertőzöttnek kell tekinteni az esetleges negatív vizsgálati eredmény ellenére is. A kombinált bélsárvizsgálattal a súlyos – tehát akár kólikát előidéző – fertőzés kimutatásának lehetősége 61%-os, de elérheti a 92%-ot. Ma már közvetett, szerológiai (ELISA) módszereket is vannak a fertőzöttség megállapítására. Ezeknek a módszereknek előnyei, hogy a fertőzöttséget pontosan meg lehet állapítani, de a vérvizsgálatok végrehajtása idő és eszközigényes.
Mekkora veszélyt jelent a betegség?
Hosszú időn keresztül csekély kórtani jelentőségűnek tartották a fertőzöttséget. Az enyhe fertőzöttség gyakran tünetmentes. Sem a fejlődésben, sem a teljesítményben nem észlelhető az, hogy lovunkban galandférgek élnének. Ez az állapot azonban egy „döglött bombához” hasonlítható. A néhány galandférget hordozó lovak folyamatosan ürítik a galandféreg petéit a legelőn, amelyek a köztigazda atkákba jutva a fertőzés további forrásai lesznek. Ezek az atkák akár két-három évig is élhetnek. A folyamatosan fertőződő atkák több éven keresztül fenntarthatják egy legelőn a fertőződés lehetőségét és fokozzák a fertőzöttség mértékét. A fertőződésnek folyamatosan kitett lovakban sokszor annyi féreg telepszik meg, hogy egy kis, körülírt bélterületen szorosan egymás közelében zárt csoportot alkotva tömött csomót képeznek. A megtapadás helyén a bélhuruton kívül a nyálkahártya megvastagodik és a féregcsomó a béltartalom áramlását akadályozza. Ennek következtében – a lovakra jellemzően – kólikás tünetek alakulhatnak ki. A férgek megtelepedési helyén a bélmozgás lelassul, ugyanakkor a szomszédos területek normális bélmozgása következtében bélbetüremkedés alakul ki. Nem egy esetben a vakbél és vastagbél csavarodása elhullást idéz elő. Hosszantartó erőteljes fertőzöttség a kondíció romlását, vérszegénységet, fejlődésben való visszamaradást, lesoványodást és visszatérő kólikás tünetek megjelenését idézi elő.
Mit kell tenni a ló fertőzöttsége esetén?Amennyiben a laboratóriumi vizsgálat alapján a fertőzöttséget megállapították, mindenképpen gyógyszeres kezelésre van szükség. A ló galandférgességét praziquantel hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel (Equimax paszta) biztosan gyógyítani lehet. Endémiás területen (ahol a legelőn lárvát hordozó atkák előfordulnak) a gyógyszeres kezelést minden évben márciusban és július táján el kell végezni. Ha az őszi (november) vizsgálat során ismét kimutatható a fertőzöttség, akkor újra el kell végezni a kezelést.
Hogyan előzhető meg a betegség?
Idegenből hozott lovat csak hatékony gyógyszerrel történt kezelés után szabad a legelőre en-gedni. Fertőzött legelőn élő lovaknak az évente kétszeri (március, július) kezelése és a rendszeres parazitológiai vizsgálata szükséges a végzetes kimenetellel is járható betegség megelőzése végett.

Oldal: NÉHÁNY FONTOS KÉRDÉS A LOVAK GALANDFÉRGESSÉGÉRŐL
lovagolOK - © 2008 - 2024 - lovagolok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat