A pata a szarutokot és a benne lévő képleteket jelenti. Ezt nem lehet elégszer
hangsúlyozni, ugyanis az ember könnyen megfeledkezik arról, hogy a
"pata" fogalom nemcsak azt takarja, amit látunk (vagyis a szarutokot),
hanem azt is, ami belül van (vagyis a benne lévő képleteket - csontot, izmokat
stb.)
Szabályos a pata akkor, ha az elülső végtagon 45 fokos dőlési szögű, a külső
oldala íveltebb, a belső oldala kevésbé ívelt és kevésbé terült, meredekebb. A
hátulsó patákon a dőlési szög az elülsőnél nagyobb, 55-60 fokos. Az elülső pata
mindig íveltebb, a hátulsó meredekebb - ezt nevezzük szív alakú patának is. A
jobb és bal oldali paták természetesen egymás tükörképei. Hogyan
osztályozzuk a patákat?
Az osztályozás alapja, hogy a pata szabályos, szabálytalan, vagy beteg-e.
Értelemszerűen minden olyan patát, amely a szabályostól eltér, már a
szabálytalan paták közé sorolunk, de fontos megjegyezni, hogy ha egy pata
szabálytalan, az még nem jelenti azt, hogy beteg is.
Mi a különbség a szabálytalan és a beteg paták között?
Szabálytalan tehát minden, ami a szabályostól eltér, így például a keskeny
pata illetve ennek ellenkezője, a terült pata, de a szabálytalanság lehet
diagonális is, amikor a pata átlósan terhelődik. Sok esetben összetévesztik a
szabálytalan és a beteg pata fogalmát, pedig míg egy szabálytalan patát - a
szabályostól való eltérések ellenére - egészségesnek tekinthetünk, addig a
beteg pata kialakulásában valamilyen külső tényező játszik szerepet.
Gyakori eset például, hogy a keskeny patát összekeverik a szűk pata fogalmával,
pedig míg a keskeny pata egészséges, csak épp a szabályostól eltér, addig a
szűk pata már a beteg paták kategóriájába tartozik. Vizsgáljuk meg ezt az
esetet részletesen!
Mi jellemzi a keskeny patát?
Keskeny patáról akkor beszélünk, amikor a pártaszél nyomvonala, nagysága,
mérete megegyezik a hordozószél nyomvonalával. Ebben az esetben a pata úgy néz
ki, mint egy cső, hiányzik az a sátorszerű formája, amely a szabályos patánál
látható. Így nem terül egy kicsit szét a talajon, mint ahogyan egy szabályos
pata, emiatt nincs is jó talajfogása. Mindezek ellenére a keskeny pata
tulajdonképpen egészségesnek tekinthető. Mi
jellemzi a szűkült patát?
Ahhoz, hogy megvizsgáljuk a szűkült pata külső jegyeit, képzeletben emeljük
fel egy ló lábát, és a talptestet magunk felé fordítva nézzük meg annak
alakulását. A talptesten megkeresve a pata két legszélesebb pontját, az ezt
összekötő képzeletbeli egyenest nevezzük indifferens síknak. (Az indifferens
sík helyzete általánosan nem meghatározható, hiszen nincs két teljesen egyforma
pata, így a két legszélesebb pont és az azt összekötő képzeletbeli egyenes
helyzete is patánként különböző.)
Az indifferens sík mögötti területen a saroktámasz irányában (ez a terület
magában foglalja a két oldalfalat és a két saroktámaszi részt) működik a
patamechanizmus. Ha ez a terület összeszűkül, akkor a nyírtest is zsugorodik,
vagyis az indifferens sík mögötti részen a saroktámasz irányába szűkül a pata.
Ez a szűkült pata már a beteg paták - sajnos igen népes -családjába
tartozik.
Mitől
alakulhat ki a szűkült pata?
A leggyakoribb oka, ha a patát rosszul szabályozza a kovács, és hegyesszögű
patát alakít ki. Ez kétféle módon lehetséges. Az egyik, amikor a hegyfalat
túlnőtten meghagyja, a másik, ha a saroktámaszból túl sokat vesz el.
Természetesen az is előfordulhat, hogy ugyanakkor, amikor a saroktámaszból túl
sokat, akkor a hegyfali részből pedig túl keveset szed el a kovács.
Emiatt a saroktámasz lejjebb kerül a normálisnál, és hegyesszögűség alakul ki a
hegyfal irányában. Ilyenkor a pata dőlési szöge megváltozik, a szabályos 45 fok
(elülső pata) illetve 55-60 fok (hátulsó pata) helyett a dőlési szög akár 15-20
fokosra is megváltozhat. Milyen
problémát okoz a szűkült pata?
Kezdjük megint a legelején: mi is a pata? A szarutok és a benne lévő
képletek. A szarutoknak rendkívül nagy a szerepe, épp ezért ha a szarutok
formáját jelentősen megváltoztatjuk, ez magával hozza a benne lévő képletek helyzetének
megváltozását is.
Ha megnézzük egy ápolt, egészséges pata metszetét, azt láthatjuk, hogy a
szaruképződmény a hegyfal irányában vastagabb, a saroktámasz irányában pedig
vékonyodik a szarutok. Ha pedig vékonyodik, akkor egyértelmű, hogy az ellenálló
képessége is csökken. Amennyiben a kovács hegyesszögűre alakítja ki a patát,
ráadásul ismerjük a szarutok ellenálló képességének különbségeit az egyes
részeken, könnyen megérthetjük, hogy ebben az esetben a benne lévő képletek
feszülnek.
A felületes és a mély ujjhajlító izom a benne lévő képletekhez tapad. Ha
hegyesszögű a pata, akkor az hátulról feszül, ha pedig feszül, akkor mint egy
kötél, összehúzza a benne lévő képleteket. Ez pedig azt eredményezi, hogy a két
oldalfal, amely ellenálló képességgel nem rendelkezik, összehúzódik.
Hogyan
előzhető meg a szűkült pata kialakulása?
Mivel a leggyakoribb kiváltó ok a rossz pataszabályozás, ezért
értelemszerűen ne akarjuk "házilag" megoldani a pataszabályozást még
a látszólag problémamentes lovak esetében sem, hanem mindig forduljunk
szakemberhez! De a szűkült pata kialakulásának egyéb kiváltó okai is lehetnek,
amelyek elkerülhetőek lennének.
Az egyik ilyen kiváltó ok, ha folyamatosan túl kemény talajon használják a
lovat, futtatják, megerőltetik. Ez gyakran úgy következik be, hogy az addig
rendszeresen patkolt lovat hirtelen patkó nélkül dolgoztatják az addigihoz
hasonló mértékű terheléssel, így az amúgy gyenge ellenálló képességű szarutok
megterhelése a pata szűküléséhez vezet.
Azonban akár a pataápolás elhanyagolása is vezethet ehhez a problémához,
ugyanis az ápolatlan, gondozatlan patánál könnyen kialakul a nyírrothadás, ami
azzal jár, hogy a saroktámasz irányában fájdalmas gyulladás jön létre. A fájdalmas
részt természetesen igyekszik kímélni a ló, a hegyfali részt terheli inkább, és
a folytonos feszítés szintén a pata beszűkülését eredményezheti.